Látnivalók

Turisztikai célpontok Szombathelyen

Szombathely 80.000 fős lakosságával az egyik legnagyobb magyar város az osztrák határ mentén. Magyarország legrégebbi városaként számos római kori emlékével, kulturális látnivalóival sikeresen ötvözi a régi és a modern korok szépségeit, igyekezve óvni a hagyományokat és fejleszteni a város turisztikai vonzerejét.

Számos emlékhelye és múzeuma mellett sport, vallási és kulturális rendezvényeivel célja a minél nagyobb látogatókör elérése határon innen és túl.

Szent Márton templom és Látogatóközpont

Az Európában Tours-i Szent Mártonként elhíresült püspök Savaria szülötte. 316-ban látta meg a napvilágot, a hagyomány szerint a mai kápolna helyén akkor álló házban.(A templom helyén már a római időkben is keresztény kultuszhely állt.)

Rövid katonai pálya után megkeresztelkedik. 371-ben Tours-ban püspökké választják. A legenda szerint a tisztség elfogadása elől egy libaólba bújik, de a gágogó libák elárulják. Személyéhez mára egész Európát behálózó kultusz fűződik, melyről a látogatóközpontban sokat megtudhatunk. (Szent Márton és Savaria, Szent Márton ábrázolások Vas megyében, Szent Márton a néphagyományban).

A templom előtti kút már 1360 óta ismert, a mai alkotás azt ábrázolja, mikor Szent Márton megkereszteli édesanyját.

Kámoni Arborétum és Ökoturisztikai Központ

Az arborétum növényállománya 1860 óta gyarapodik, a munkát Sághy Mihály kezdte meg. Ma a taxonok száma 3000. Hazánk legjelentősebb fenyő-, rhododendron és azálea állománya pompázik itt. Az Ökoturisztikai Látogatóközpont bejárati galériáján változó tartalmú kiállítások tekinthetőek meg.  A kanyargó sétautak érintik az Öreg tavat, a Saághy Kastélyt, a patakon található zsilipet a kis zúgóval, a zenepavilont és a számtalan különlegesnél is különlegesebb növényritkaságot. Kellemes sétát ígér az arborétum, ahol a kerékpárosokat mindig szívesen látják.

Ják

A 2600 fős település leghíresebb épülete méltán az 1220 és 1256 között épült, kéttornyú, római katolikus apátsági templom. Szent György tiszteletére szentelték. Mellette a korai középkorban monostor és uradalmi gazdaság is állott, körülötte szerény kis parasztházakkal. A Szent Jakab kápolna már 1260-ban felépült mellette. A román stílusú, gótikus elemeket is tartalmazó épület kis dombtetőn áll. Többször átépítik, bővítik. Kapuja a 17. század derekán épül, vagyis eredetileg nem volt része az épületnek. Addig a templomot temető vette körül. A 19. század derekán a kor szokásai szerint rekonstruálják. A munkálatok a nagyszerű építész, Schulek Frigyes tervei alapján zajlanak.

Az épületegyüttesnek valaha részét képezte egy középkori lakótorony is, melynek ma csak alapfalait láthatjuk az Apáti-ház mellett, melyben helytörténeti gyűjteményt tekinthetünk meg. A kiállítás a templom múltját, építészeti emlékeit és a település történetét mutatja be. Maga a templom robosztus és erőt sugároz, mégis könnyed és harmonikus érzetet kelt.

A templom belsejének hűvöse, gótikus ívei, nyers színű, faragott kövei a középkor hangulatát árasztják (nyitva: minden nap 9.00-18.00).